Álmodozás

Bevallom azonban, hogy zavarnak azok a kutatások, amelyek azt mutatják, hogy az elmék vándorlása kevésbé produktívvá vagy depresszióssá tehet - ez az utolsó dolog, amire szükségem van! De kiderült, hogy a személyes tapasztalatok és a tudomány közötti szakadékot leginkább az magyarázza, hogy a kutatók a gondolatvándorlás különböző fajtáit összevonták. Nem minden kutatás tett különbséget a depresszív rumináció (mint például a házastársunkkal fennálló nézeteltérés újrajátszása a fejünkben) és a kellemes álmodozás (szabadon hagyjuk elménket elkalandozni) között.

Most néhány újabb tudományos kutatás árnyaltabb képet fest arról, hogy mi történik velünk, amikor hagyjuk elménket elkalandozni. Bár a kutatás még fiatal és egyre bővül, azt sugallja, hogy az álmodozás valóban boldogabbá és kreatívabbá tehet minket - ha helyesen csináljuk.

Új kutatás szerint az álmodozás jót tesz az egészségünknek.

Az álmodozást generációk óta támadások érik. Gyerekként azt mondták nekünk, hogy "vedd ki a fejed a felhőkből és figyelj oda". Felnőttkorban a legújabb tanulmányok azt mondták, hogy az elmék elkalandozása látszólag boldogtalanná tesz minket, mert általában negatív ruminációhoz vezet. Most kutatók egy csoportja hősiesen védelmezi az álmodozást ÉS ragaszkodik ahhoz, hogy mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogyan csináljuk többet.

A közhiedelemmel ellentétben az álmodozás valójában fontos tevékenység az agyban. Az álmodozásnak, vagyis az "élvezetes gondolkodásnak" valójában fontos egészségügyi előnyei vannak. "Ez a kognitív eszköztárunknak egy olyan része, amely alulfejlett, és ez elég szomorú" - mondja Erin Westgate pszichológiaprofesszor és a tanulmány szerzője egy sajtóközleményben.

Az Emotion című folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják: "Ha az emberek szabadságot kapnak, nem választják spontán az örömteli gondolkodást, és ha erre utasítják őket, akkor is küzdenek a sikeres koncentrációval. Ráadásul az emberek ezt némileg unalmasnak és sokkal kevésbé élvezetesnek találják, mint más magányos tevékenységeket". A tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy az emberek egyszerűen nem tudják, hogy mire gondoljanak ahhoz, hogy kedvtelésből gondolkodjanak, vagy álmodozzanak.

Ez a felnőttek képtelensége arra, hogy tudják, hogyan lehet élvezni a gondolkodást, vezetett a pozitív pszichológia kutatóinak legújabb tanácsaihoz, amelyek szerint a jelenre kell koncentrálni, és kerülni kell, hogy a gondolataink elkalandozzanak. Ez azért van így, mert egyes kutatások szerint az elmék elkalandozása gyakran vezet ruminációhoz, és a negatív dolgokon való megszállottság határozottan nem tesz jót nekünk. De az elmék vándorlása nem ugyanaz, mint a rumináció, és az agyunk valójában az idő körülbelül 50%-át tölti ezzel. A legújabb kutatások szerint az agyunk azért csinálja ezt, mert segít innovatív megoldásokat találni a problémákra. Lehet, hogy az álmodozásnak jó oldala is van?

Az álmodozás egy teljesen más kognitív tevékenység, mint az elmebolyongás vagy a rumináció. Westgate és szerzőtársai szerint az álmodozás "örömteli gondolkodás", és nehezebb, mint gondolnánk. Ez lehet az oka annak, hogy a tudósok korábban úgy találták, hogy a munka közbeni álmodozás innovatívabbá tehet bennünket.

Westgate szerint az álmodozáshoz "egy mentális előadás színészének, rendezőjének, forgatókönyvírójának és közönségének kell lennünk. Még ha úgy is tűnik, hogy semmit sem csinálsz, kognitívan megterhelő". De megéri, mert az álmodozásnak pozitív egészségügyi előnyei vannak, mint például a jobb közérzet vagy a jobb fájdalomtűrés.

Az álmodozás egy képesség

Annak megállapítására, hogy az emberek vissza tudják-e nyerni a gyermekkori álmodozás képességét, a kutatók azzal kezdték, hogy "értelmes gondolatokra" tanították őket. Ez szörnyű volt. A vizsgálatban résztvevők nemhogy nem szerezték meg a kutatók által megcélzott jutalmazó élményt, hanem saját, nem irányított gondolataikat tartották kellemesebbnek. "Annyira össze voltam zavarodva" - mondja Westgate. De ez még azelőtt volt, hogy ellenőrizte volna a résztvevőkkel, hogy mire gondoltak. "Nehéz dolgok voltak. Úgy tűnt, eszükbe sem jutott, hogy arra is felhasználhatnák az időt, hogy élvezzék a saját gondolataikat".

Másrészt, ha a vizsgálat résztvevőit arra ösztönözték, hogy szórakozásból gondolkodjanak, akkor olyan finomságokra gondoltak, mint a sütemény vagy az avokádós pirítós, és nem az álmodozás mély kielégülésére. Aztán a kutatók felfedezték az álmodozás trükkjét. Westgate példákat adott a vizsgálat résztvevőinek olyan témákra, amelyeken gondolkodhattak, és amelyek egyszerre kellemesek és értelmesek voltak. Ezzel az ösztönzéssel a résztvevők arról számoltak be, hogy 50%-kal jobban érezték magukat, mint amikor azt mondták nekik, hogy gondoljanak bármire, ami tetszik nekik.

Westgate el volt ragadtatva. Úgy véli, az álmodozás "olyasmi, ami megkülönböztet minket. Ez határozza meg az emberségünket. Lehetővé teszi számunkra, hogy új valóságokat képzeljünk el". De ettől még nem lesz könnyű. "Ez mindenkinek nehéz. Nincs jó bizonyíték arra, hogy egyes embertípusok egyszerűen jobb gondolkodók. Én vagyok a világ legrosszabb embere ebben" - mondja Westgate. "De az, hogy tudjuk, miért lehet nehéz, és mi az, ami megkönnyíti, tényleg sokat számít. A bátorító az, hogy mindannyian javulhatunk."

Westgate úgy véli, hogy az álmodozás olyasvalami, amihez gyakorlásra van szükség. De azt is állítja, hogy megéri az erőfeszítés, mert az álmodozás átformálhatja az érzelmeinket és boldogabbá tehet minket. A tapasztalt álmodozók pedig stresszhelyzetben is elő tudják hívni ezt a képességet.

Hogyan legyen kellemes álmodozás

A Westgate tudja, hogy nehéz lehet az elménket az álmodozásra trenírozni. "Eléggé tanácstalanok vagyunk" - mondja. "Úgy tűnik, nem tudjuk, mire gondoljunk, hogy pozitív élményben legyen részünk". Westgate azonban arra is rámutat, hogy ""Ezt mindannyian meg tudjuk csinálni, ha egyszer megvan a koncepció. A négy- és ötéveseknek adjuk ezeket az utasításokat, és máris van értelme". Íme néhány tipp a kezdéshez:

Hidd el, hogy az álmodozás egy olyan készség, amelyet gyakorlással fejleszthetsz.

Emlékeztesd magad, hogy ez nem a teendők listájának futtatására vagy a nyaralás megtervezésére alkalmas idő.

Próbáld ki, amikor valami csak enyhén lekötő dolgot csinálsz, például a szennyest hajtogatod vagy zuhanyozol. Amikor az agyunk kissé elfoglalt, nagyobb valószínűséggel álmodozunk. "Legközelebb, amikor sétálsz, ahelyett, hogy elővennéd a telefonodat, próbáld ki" - mondja Westgate.

A legfontosabb, hogy mondd el magadnak, hogy az álmodozás csodálatos érzés lehet, ha olyan témákkal sarkallod a gondolataidat, amelyeket élvezel.

Az álmodozás 5 pozitív hatása

Az álmodozás csökkenti a stresszt és a szorongást.

Azzal, hogy kikapcsolod a zajos "külvilágot", lehetővé teszed, hogy a gondolataid szabadon áramoljanak. Ez elősegíti a mentális ellazulást és a felfedezést. Amikor a gondolataink így áramlanak, az úgynevezett alfa-hullám állapotba kerülünk. Amikor az alfa-zónában vagyunk, nyugodtak vagyunk, és nem gondolunk semmire erőltetett erővel. Az álmodozási szünetek nemcsak szórakoztatóak, hanem szükségesek is számunkra. Az agyunk nem képes nonstop fenntartani a fókuszt és a termelékenységet. A jó agyi egészséghez szükség van néhány rendszeres pihenőidőre.

Egy hosszú munkanap vagy egy baráttal való nézeteltérés után hagyjuk, hogy elménk valami teljesen független és kellemes dologra terelődjön. Ez segíthet elfelejteni és eltávolodni az aggasztó körülményektől. Ha egy olyan eszköz áll rendelkezésünkre, mint az álmodozás, az különösen akkor hasznos, amikor vélt fenyegetésekkel vagy túlságosan zsúfolt környezettel állunk szemben. Ez egy újabb eszköz a mentális egészség eszköztárában a stressz és a szorongás elkerülésére. Ha úgy érzed, hogy egyre szorongóbbá válsz, fordulj az álmodozáshoz és a következő lépésekhez:

Az első lépés az, hogy nézz el az íróasztalodtól, a munkádtól vagy bármilyen zavaró tényezőtől.

Ezután lélegezz mélyeket. Ezután lélegezz ki lassan. Ismételd meg.

Végül gondolj valami kellemes dologra, aminek jelentése van számodra.

Elképzelheted magad a kedvenc helyeden, ahol szeretsz kirándulni az erdőben. Vagy gondoljon arra az új autóra, amit szeretne megvenni. Milyen színű lenne? Milyen tulajdonságai lennének? El tudod képzelni, hogy jól érzed magad a vezetőülésben?

Az álmodozás segít megoldani a problémákat

Az álmodozás nem pusztán miniatűr tájak. Ha hagyod, hogy elkalandozó gondolataid elkalandozzanak, az felélénkít. Képes leszel felfrissültebben visszatérni a problémához. A legtöbbünknek hasznára válhat, ha friss szemlélettel közelítjük meg a problémáinkat. A friss perspektíva mellett az álmodozás úgy tűnik, jobban működik, mintha erőltetni próbálnánk a megoldást. Egy tanulmányban, amely a belső gondolkodás különböző mintáit követte nyomon, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gondolatvándorlás fontos és jót tesz nekünk.

Úgy tűnik, hogy ez a kognitív folyamat új ötletekhez vezet. Bár a felszínen szokatlanul hangozhat, de ha hagyjuk, hogy gondolataink elkalandozzanak, az valóban segíthet megoldani a problémákat, amikor a rájuk való összpontosítás nem működik. Ha csak állhatatosan kalapálunk valamin, mindenféle információt figyelmen kívül hagyhatunk. A szabad asszociáció azonban lehetővé teheti, hogy az elméd az emlékekről átrepüljön valamire, amit olvastál, majd vissza valamire, amit elképzeltél. Más szóval, az álmodozás egyfajta varázslatos sárga téglaúton vezethet a felismerésekhez. Ezek a felismerések segíthetnek elérni a célodat. Tehát, ha megakadsz egy problémán, ahelyett, hogy keményebben próbálnád megoldani, próbáld meg az ellenkezőjét. Álmodozz, majd álmodozz még többet.

Az álmodozás az agyad különböző részeit használja

Ha valaha is észrevetted, a gyerekek elméje állandóan vándorol. Nem titok, hogy a fiatalok sokat álmodoznak. Mégis, ha "a fejed a fellegekben jár", ahogyan egyesek az álmodozást nevezik, kiderül, hogy több mint egyszerű vagy figyelemelterelő időtöltés. Ami álmodozás közben az agyadban történik, az elég kifinomult. Ahogy az elméd elkalandozik, az agyad különböző aspektusait használod. Az agyadban egyszerre működik a végrehajtó problémamegoldó hálózat és a kreativitás hálózata is. Ahogy aktiváljuk ezeket a különböző agyi területeket, olyan információkhoz férünk hozzá, amelyek korábban elérhetetlenek vagy szunnyadtak. Ezért az unalom vagy a tétlenség nagyszerű célt szolgál. Álmodozásra ösztönöz bennünket, ami fontos kapcsolatokat kovácsol az egész agyunkban.

Az álmodozás segít a célok elérésében

Hogyan segíthet a kanyargó gondolatok a céljaid elérésében? Ezek a kóbor gondolatok valóban irányítatlanok, de új kutatások szerint gyakran a céljaink motiválják őket. Sportolók és előadóművészek néha céltudatos álmodozással gyakorolnak egy-egy meccs vagy előadás előtt. Ez a módszer előre beprogramozza az agyukat a sikerre. Olyan ez, mintha inkább mentálisan, mint fizikailag gyakorolnánk a kívánt eredményre. Ez a fajta képzelgés vagy strukturált álmodozás népszerű a sportpszichológia területén.

Míg egy fantázián alapuló álmodozás, mint például szuperhőssé válás, csalódást vagy frusztrációt okozhat, mert túlságosan erőltetett, addig egy strukturált álmodozás motiválhat, mivel reális. Egy valós életcélodról való képzelgés vagy ábrándozás örömteli. Arra ösztönöz, hogy végiggondold, milyen lépéseket tennél, hogyan maradhatnál motivált, és hogyan győzhetnéd le az akadályokat.

Az álmodozás kiterjeszti a kreativitást

Kutatások megállapították, hogy az álmodozás összefügg a kreativitás magasabb szintjével. Egy összetett probléma könyörtelen fúrása nem eredményez felfedezéseket. Tarts egy kis szünetet. Az elme továbbra is a problémán fog lappangani. Bianca L. Rodriguez, Ed.M, licencelt házasság- és családterapeuta szerint: "Ezért vannak a legtöbbünknek aha-pillanatai olyan hétköznapi dolgok közben, mint a mosogatás, amikor nem kell túlságosan erősen az adott feladatra koncentrálnunk, ami teret enged a pszichénkben az új információk befogadására és feltárására."

Ezt bizonyította egy tanulmány is, amelyben főiskolai hallgatóknak 2 percük volt arra, hogy minél több felhasználási módot találjanak ki hétköznapi dolgokra (például fogpiszkálóra és téglára). Azok, akik először álmodoztak, ahelyett, hogy továbbra is a problémára koncentráltak volna, jobban teljesítettek a kreatívabb ötletek generálásában. Nem is kis mértékben. Ők 41%-kal voltak produktívabbak és kreatívabbak. Amikor az elmédnek nem kell egy szűk pályán lovagolnia, átrendezi az összes információmorzsát, és új, váratlan összefüggéseket alakít ki. Ha elvonatkoztatunk és hagyjuk, hogy az elménk elkalandozzon, az erőteljesen pozitív.

Rodriguez jól jellemezte az álmodozást, amikor azt mondta, hogy ez "testedzés az elmédnek". Ezt még részletesebben kifejtette, mondván: "Ritkán tanítanak meg minket arra, hogy hagyjuk az elménket elkalandozni. Ez olyan, mintha egy hatalmas erdőben csak egy fát gondoznánk. Az álmodozás lehetővé teszi az elméd számára, hogy kinagyítsa és megnézze az egész erdőt, ami más perspektívát teremt és kreativitásra hívja fel a figyelmet"."