Új jelszó kérése

Kategóriák

Kövess a Facebookon

Ország boltja szavazás 2018, Szavazz ránk te is!

 

 

TOP termékek

Termékajánló

Szállítási információk

Partnereink

Tanúsítvány

SSL Certificate

Fizetési megoldás

Multitasking – száz felé szakadva

A multitasking károsabb, mintha füvet szívnánk?

Ahogy a komputer is párhuzamosan több folyamatot vezérel, mi is egyidejűleg több külső impulzusra figyelünk, reagálunk. A multitasking egyesek szerint az emberi gondolkodás új forradalma, mások – épp ellenkezőleg – azt mondják, hogy ezért cserébe nagy árat fizetünk: leszívja az energiát az agyunkból, depresszió, stressz és szorongás alakul ki, függővé válhatunk, sőt, legújabb kutatások szerint a túlzott médiafogyasztás megváltoztatja az agyszerkezetet.

 

Lehet, hogy azt hiszed, tudsz egyszerre emailezni, telefonálni, csetelni és facebookozni, de valójában nem tudsz. Ilyenkor csak váltogatod a feladatokat és ez jóval kevésbé hatékony, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálnál.

Neurobiológusok már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy igazi humán multitasking nem létezik. Sőt, agykutatók szerint a modern kommunikációs technológiák által létrehozott folyamatos készenléti állapot és a vele párosuló reakciókényszer kifejezetten káros lehet az emberi agyra: fizikai és gondolkodásbeli teljesítmény romláshoz vezet. Továbbá számos tanulmány kimutatta, hogy a multitasking körülbelül 80–120 százalékkal rontja a produktivitásunkat a fókuszált munkához képest.

Az agyunk nem arra van berendezve, hogy egyszerre több dolgot csináljunk.

Az agyunk nem arra van berendezve, hogy egyszerre több dolgot csináljunk.

Kutatási eredmények, tanulmányok

  • A Sussex egyetem kutatói felfedezték, hogy aki több képernyőt használ egyszerre, annak kisebb az elülső cinguláris kéreg (ACC) mérete. Az elülső homloklebenyben található agyterület felelős az érzelmek, így az empátia és az indulatok szabályozásáért, ahogy a döntéshozatalban és helyes ítélőképességben is szerepet játszik.
  • Earl Miller, az MIT agykutatója szerint nagy árat fizetünk a multitaskingért. Hatására a szervezet többet termel a hidrokortizon nevű stresszhormonból és az adrenalinból is, ami a szükségesnél nagyobb mértékben stimulálja az agyat, úgyhogy megtörténhet, hogy a gondolkodás elhomályosul és zavarossá válik. A multitasking során a szervezet dopamint is termel, így aztán mindig újabb stimulusra vágyik, túlzásba viszi a feladatok váltogatását.
  • A Stanford Egyetemen tanító Clifford Nass professzor kutatásában rámutatott, hogy azok a munkáltatók, akik elvárják, hogy alkalmazottaik perceken belül válaszoljanak minden e-mailre, tartsanak nyitva csevegőablakot a többi munkatárssal való kapcsolattartásra, és azonnal kapják fel a céges telefont, ha csörög, valójában csak megakadályozzák dolgozóikat abban, hogy végezzék a munkájukat, és különösen, hogy csapatban dolgozzanak. A professzor szerint az efféle céges előírások teljesen átprogramozzák a dolgozók agyát.
  • Nass professzor felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy a multitasking, vagyis a feladatok párhuzamosan való végzése nagyban gátolja a releváns információkra való fókuszálás képességét, vagy ha úgy jobban tetszik, a koncentrálókészséget. A legjobb példát erre a tévéműsorok szogláltatják, ahol a képernyő alsó részén hírek futnak. A felmérés kimutatta, hogy aki egyszerre figyeli az alsó sorban a híreket és mellette a műsort, mindkettőből sokkal kevesebbre emlékszik, mint ha csak az egyikre figyelne.
  • Önmagában az a tudat, hogy ott figyelnek az olvasatlan emailek az inboxban, miközben el kellene végeznünk egy fontos feladatot, kimutatható teljesítményromláshoz vezet – derítette ki Glenn Wilson, a Londoni Egyetem pszichiátere – állítja, hogy ilyenkor 10 ponttal csökken az úgynevezett hatékony IQ-nk. A kutató a multitasking hatásait a marihuánáéhoz hasonlítja; azt mondja, nagyobb kárt tesz az agyunkban, mintha füvet szívnánk.
  • Russ Poldrack, a Stanford agykutatója szerint a multitasking során megszerzett információ eleve rossz helyre jut az agyban. Kiderült, hogy a tévézés közben megtanult információ nem a szokásos helyen tárolódik, hanem az agy striatum nevű részébe kerül, ahol az új folyamatok és képességek kapnak helyet, nem pedig a tények vagy gondolatok. Ha nem nézünk tévét tanulás közben, akkor a megtanult információ a hippokampuszba kerül, ahol kategóriákba épül bele, és rendszereződik – annak érekében, hogy minél könnyebben előhívható legyen a későbbiek folyamán.
  • A multitasking oly mértékben zavarhatja meg az agyunkat, hogy már semmi más jutalom nem fogja érdekelni, csak az, amely ilyen könnyen és gyorsan szerezhető meg. Egy kísérletben patkányok agyának megfelelő központjait stimulálták egy bizonyos mozdulat jutalmaképp: a patkányok annyira rászoktak erre az örömforrásra, hogy elfelejtettek enni is, és elpusztultak a kísérlet során.
  • Brian Tracy: A legtöbb ember figyelemzavarban szenved. Egy átlagos felnőtt koncentrálóképessége 45 másodperc. Valaki bejön, megcsörren a telefonjuk, támad egy másik ötletül és HOPP – máris másfelé kalandoznak gondolataik. A legtöbb felnőtt olyan, mint kutya a nyári réten: a kutya meglát egy nyulat és üldözőbe veszi, ám amikor majdnem elkapja egy másik nyúl bukkan elő, és a kutya az új nyúl után szalad – és így tovább. Estére aztán úgy kimerül, hogy fáradtan, lihegve terül el és nem bír mást, csak feküdni. És persze nem kapott el egyetlen nyulat sem.

 

Kiváltó okok – átlag napi 87-szer zavarnak meg abban, amit csinálsz

 

  • Levéláradat (e-mail) – átlag heti 13 órát olvasunk e-mailt, pedig az email olvasás a legtöbb pozícióban nem maga a munka. 2 éve naponta 89 milliárd munkahelyi üzenetet írtunk, idén 109 milliárd várható.
  • Közösségi média – átlag 10,5 percenként, azaz napi 50 plüntyögés (Facebook, Viber, sms, LinkedIn, Tumblr..)
  • Telefon, csetelés a céges kommunikációban.
  • Egylégterű, zajos, figyelemzavart generáló irodák
  • Munkahelyi szörfölés, csevegés
  • Cégek költségcsökkentése okán feladat összevonások, pozíciók feladatkörének kibővülése
  • Multifunkcionális munkavállaló, azaz manufaktúra helyett céh – vagy eszement Mekk mester?

 

Következmények, tünetek

 

  • Leszívja az energiát, depresszióhoz vezethet
  • Szorongást okoz, a kortizolszint növekedésével nő a stressz-szint is, ami lobbanékony, agresszív viselkedést okozhat.
  • Fizikai és gondolkodásbeli teljesítmény romlás, feledékenység
  • Dekoncentráltság, figyelemzavar, felületes olvasás és megértés
  • Érzelmi és lelki problémák által fizikai megbetegedések, immunrendszer gyengülése
  • Agykárosodást okoz
  • Gátolja a releváns információkra való fókuszálást
  • Káros az emberi kapcsolatokra
  • Akár 80%-al csökkent munkavégzési hatékonyság
  • Pótcselekvés, például: nassolás, túlevés

 

Megoldások

 

  • Napi feladatlista szerint haladni, megtervezni a napot. Szabály: “Szinte bármilyen ügy tud várni fél-1 órát”, amíg befejezed amit csinálsz (nem mellesleg ennyi idő alatt sokszor módosul is a feladat, így a felesleges munkát is elkerülöd)
  • “Új email” buborék elrejtése a céges levelező programokon (napi 2-3x 10-20 perc olvasás/válasz blokkok)
  • Telefonos és üzenetküldő alkalmazások értesítőinek minimálisra redukálása (drasztikus verzió: Facebook töröl)
  • Rend az asztalon, böngésző bezár – semmi ne vonhassa el a figyelmedet
  • Kikapcsolni a laptopokat a meetingeken
  • Régóta halogatott feladatok megoldása (komoly stresszforrás)
  • Transzcendentális meditáció

 


Átlag napi 87-szer zavarnak meg abban, amit csinálsz

Nem jó, nem rossz – ez van

 

A multitasking témájával foglalkozók szerint, ami manapság ezen a területen történik, egy hosszú folyamat része. Ez a múlt században például abban nyilvánult meg, hogy az emberek a postakocsiból vonatra szálltak, és attól féltek, hogy az “őrült sebesség” az utasok idegeit felőrli. A középkor embere számára a színház és az opera megjelenése hozott ugyanolyan nagy változást, mint mondjuk a netezés a mai gyerekek számára. A múlt század hatvanas éveiben az autórádiótól féltették a közlekedés biztonságát, a XX. század elején pedig azt gondolták, hogy az emberi szem nem lesz képes követni azt a sebességet, amivel a vonatban ülő mellett elrohan a táj.

Abban mindenesetre egyetértenek a multitasking jelenségét felmagasztalók és annak kockázatait taglalók egyaránt, hogy az új médiumokhoz való hozzájutás vagy hozzá nem jutás nagyobb különbségeket idéz majd elő az emberek között, mint önmagában a vagyoni vagy származási eltérések. Könnyen lehet, hogy egy-két nemzedék elteltével a szakadás az információs áramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők között akkora lesz, mint manapság az írástudók és az analfabéták között.

 

 

források:

 

http://www.hrportal.hu/hr/fizikai-es-gondolkodasbeli-teljesitmeny-romlashoz-vezet-a-
multitasking-20150130.html
http://aktiv.origo.hu/techbazis/20140929-agykarosodast-okoz-a-multitasking.html
http://www.harmonet.hu/karrier/1322-szakadjunk-szazfele!-multitasking.html
http://www.nyest.hu/hirek/miert-art-az-agyunknak-a-modern-vilag
http://www.szimpatika.hu
http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/a-sok-feladat-egyszerre-elbutit/
http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-01-27/multitasking-kepesseg-a-modern-kor-elvarasa
http://sg.hu/cikkek/103436/a-cegek-felismertek-az-alkalmazottak-allando-elerhetosegenek-
hatranyait
http://www.uzletresz.hu/vallalkozas/20150210-ezekre-pazaroljuk-a-munkaidot-ahelyett-
hogy-dolgoznank.html