Új jelszó kérése

Kategóriák

Kövess a Facebookon

Ország boltja szavazás 2018, Szavazz ránk te is!

 

 

TOP termékek

Termékajánló

Szállítási információk

Partnereink

Tanúsítvány

SSL Certificate

Fizetési megoldás

Az antioxidánsok és a szabadgyökök

Az antioxidánsok és szabadgyökök libikókája

 

"A betegségek, amelyek kialakulásában a szabadgyökök szerepet játszanak:
Szívinfarktus, agyvérzés, érbetegségek, rákbetegségek, cukorbetegség, Parkinson-kór, Artheosclerosis, Alzheimer-kór, gyulladásos betegségek.

A szabadgyökök olyan oxigén vagy nitrogén alapú molekulák, amelyek kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak különféle kulcsfontosságú fehérjéket vagy akár a DNS-t.

  
A szabadgyökök szerepének megértése valóságos forradalmat jelent az orvostudományban, és alapjaiban változtatta meg a betegségek kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogásunkat. Napjainkban a laikus közönség is fokozottan érdeklődik a szabadgyökök iránt, táplálkozási aspektusokból, az öregedés élettanával összefüggésben, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatosan.

 

A szervezetben a molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. Ezek a molekulák a békés egymás mellett élés elveit követik, nem reagálnak más molekulákkal, vagy csak nagyon jól szabályozott körülmények között. Bizonyos esetekben azonban „vadabb”, reaktívabb molekulák is termelődnek. Ezek a páratlan elektront tartalmazó molekulák, amelyeket szabadgyököknek nevezünk, rendkívül labilisak, reaktívak és a páros állapot visszaállítására törekednek. E célból más molekulákkal gyorsan és előszeretettel lépnek kapcsolatba. A folyamat végeredményben ahhoz vezet, hogy a szabadgyök megsemmisül a reakcióban, de a szabadgyök-reakció a célmolekula struktúrájában és funkciójában változást okoz.

 

A szabadgyököknek két nagy csoportja van, az oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök. Oxigén eredetű szabadgyök például a szuperoxid gyök, amely többek között a mitokondriális légzés során az oxigénmolekulából származhat, és a hidroxil gyök, amely egyebek mellett a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezhet. A nitrogén eredetű szabadgyökök legfontosabb példája a nitrogén-monoxid szabadgyök (NO). Vannak olyan vegyületek is, amelyek nem rendelkeznek párosítatlan szabad elektronnal, de mégisreaktívak, és képesek biológiai molekulákkal reakcióba lépni (pl. a hidrogén-peroxid, a hipoklórossav vagy a peroxi-nitrit nevű vegyületek). A szabadgyökök és oxidánsok egymásba átalakulhatnak és esetenként önfenntartó szabadgyök-láncreakciókat is beindíthatnak.

 
A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek, vagy speciális fehérjék (enzimek) által, vagy biokémiai reakciókban. Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, számos méreg és gyógyszermérgezés során stb.) révén. A szabadgyök-reakciókat a szervezet minden sejtjében leírták, de a legfontosabb célszervek közé a szív és az erek, az agy és az idegek, a bél, a vese, a máj és a tüdő tartozik.

 

Szabadgyökök szerepe betegségek kialakulásában

 
A szabadgyökök gyakorlatilag minden szervben okozhatnak károsodást, járulhatnak hozzá betegségek kialakulásához.Aszervezet speciális mechanizmusokkalrendelkezik a szabadgyökök semlegesítésére. Az életfontosságú folyamatok egyensúlya két esetben bomolhat meg: ha az antioxidáns rendszerek károsodnak, vagy pedig ha a szabadgyökök kórosan túltermelődnek. Mielőtt azonban az antioxidánsrendszereket ismertetném,szeretném hangsúlyozni, hogy szabadgyökök normális, egészséges szervezetben is termelődnek.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a normális sejtlégzés melléktermékeként viszonylag sok oxigéntartalmú gyök és oxidáns is keletkezik (pl. szuperoxid). A sejtlégzésben és a sejtek energiaraktárának, az ATPnek a felépítésében és szinten tartásában a mitokondriumok játsszák a fő szerepet.

  
  
A mitokondrium egy specializált sejtalkotó elem, amely az evolúció során épült be a magasabb rendű élőlények sejtjeibe, és valószínűleg korábban egy önálló élőlény (baktérium) volt.„Baktérium korából” számos jellegzetességét megtartotta: például van saját genetikai állománya (bakteriális DNS) és képes fehérje termelésére is. A magasabb rendű sejtek a baktériumot (mitokondriumot) saját szolgálatukba állították, és azt lehetne mondani, hogy arra használják, hogy energiát termeltessenek vele. A mitokondriumokban zajlik ugyanis az oxidatív foszforiláció.

 

A szervezet antioxidáns védekező rendszere

 
A szervezetnek sokrétű antioxidáns védekezőrendszere van a szabadgyökök károsító hatásának kivédésére. Alapvetően kétféle típusú védekezőrendszer van: egyrészt nagyobb molekulák (antioxidáns enzimfehérjék), másrészt kisebb molekulák (antioxidánsok és vitaminok). Ezen mechanizmusok arra szolgálnak, hogy megvédjék a szervezetsejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodásoktól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának. Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják vagy meggátolják.

 

 

Szervezetünk az antioxidánsok egy részét nem tudja előállítani, ezért külső forrásból, elsősorban a táplálékból kell fedezni a szükségletet. Az bizonyos, hogy a már említett vitaminokban (C, E, A) gazdag táplálkozás egészségvédő hatású. Ezen hatások feltehetőleg részben ezeknek a vitaminoknak az antioxidáns hatásaival hozhatók összefüggésbe, de nem szabad elfelejteni, hogy mind a három vitaminnak az antioxidáns hatásokon kívül is vannak fontos biológiai hatásai. A C-vitamin az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából is jelentős. Az E-vitamin a sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. A vitaminok együttes jelenléte a táplálékokban is nagyon fontos, mivel az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenállóképességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Sokkal előnyösebb a vitaminok hatása szempontjából, ha a vitaminokat természetes formában (pl. zöldségekben, gyümölcsökben) fogyasztjuk, mint ha vitaminpirulákban. A zöldségekben és gyümölcsökben ugyanis számos olyan anyag van, amelyeket ugyan nem nevezünk vitaminnak, mégis fontos biológiai védőanyagok és rendelkeznek antioxidáns hatásokkal."

  

Forrás:

Jakab István - Elsavasodás a bölcsőnktől a koporsóig

Lúgosítás a kor-talanság útja

Víztérítő Kiadó, Budapest, 2008